2012. dec. 4.

Tíz magyar punk dal, amit jó részegen üvölteni

A punk halott. Repkedhet itt pro és kontra, emlegethetünk akár száz aktív zenekart is a mai, mondvacsinált magyar színtérről, ha jobban megvizsgáljuk a témakört, a végén úgyis arra a belátásra fogunk jutni, hogy a magyar punk, mint olyan, a kétezer-tízes évekre kilihegte magából a lelkének jelentősebb részét. Ha nem is teljesen élettelen, de legalábbis agyhalott lett.

Úgy is fogalmazhatnánk persze, hogy él még ugyan szerencsétlen, de nincs benne kurázsi, kiherélte a korszellem, mint jól fizetett állatdoktor a tehetetlen kandúrt. Töketlen lett, és ezt nem hajlandó belátni, hiszen ki is lenne hajlandó beismerni, hogy fénykora réges rég leáldozott? Kapálózik hát helyette, és próbálja magát egy centiméterrel a víz felett tartani, hiszen úszni már nagyon régen elfelejtett.

Hol vannak már az átkos korabeli ki- és betiltogatások? Hol vannak már a dalszövegek, melyek a világmegváltás és a drogozás helyett valóban a polgárpukkasztásról, a dühről és erőszakról szóltak? Hol van az egésznek a tétje? A külföldi formulákat szinte tökéletesen nyúló bandák mellett mindössze néhány, ismeretlenség homályába burkolózó, vidéki zenekar tartja a magyar színtérben a maradék spirituszt, ám eme néhány formáció édeskevés ahhoz, hogy valamirevaló szcénáról beszélhessünk.

Jöjjön hát most tíz olyan dal, pusztán nosztalgiából, melyeknek néhány sorát meglehetősen lélekemelő érzés a világba kiáltani egy búskomor, vagy épp dühös, alkoholáztatta éjszakán hazafelé támolyogva.

01. QSS - Kézigránát kell!

Ez az a klasszikus, melyet valószínűleg minden fiatal, kezdő punk ismert, és valószínűleg lelkesen énekelgetett annak idején, emlékezve az olyan szép időkre, amikor ő még egyszerű szexuális vágyként sem fogant meg szülei fejében. Enélkül ugyanis nem punk a punk. Ki ne szaggatott volna szét teljesen jó állapotban lévő, fekete pólót, csak azért, hogy nagy betűkkel fesse, vagy hipózza rá azt a három betűt, ami egyszerű, ifjúkori gondolatvilágában egyet jelentett a letűnt aranykorral, magával a punkmozgalommal? Azokkal az időkkel, mikor még a hőbörgő fiatal nem keresett megoldást az afrikai éhezés problémájára, a cigánykérdésre, vagy a épp a bevándorlók kilátástalan helyzetére, egyszerűen csak szeretett volna mindent felrobbantani. Hol vannak már ezek a szép napok?
Kézigránát kell, kézigránát kell ide!
Még mindig aktuális, hiszen manapság is elkellene pár jó, békebeli tojásgránát.

02. 88-as csoport - Anarchista terrorista

Az előző dalhoz hasonlatosan a fénykort idéző nóta. Amikor még nem kellett azért aggódnunk, hogy lázadozásunkkal ne sértsünk meg bizonyos csoportokat, egyszerűen szerettünk volna lebombázni és eltörölni a Föld színéről mindenkit, etnikai, vallási vagy épp kulturális hovatartozást abszolúte figyelmen kívül hagyva. A refrén kiabálása ugyan meglehetősen kellemes lehet egy ittas éjszaka során, ennek ellenére bevállalósabbak számára ajánlott a Csoport olyan dalait is feleleveníteni, mint a Kolompár, vagy épp a Nürnbergi utcákon című opuszok, hogy már a Szálasi monológról ne is beszéljek.

03. Kisangyal - Bárcsak Háború lenne már!

Szintén egy kiváló szerzemény a nyolcvanas évekből, ami mit sem törődött a világ különösebb fajta megváltásával és a rászorulók megsegítésével, egyszerűen vért, pusztulást és halált követelt.
"Orgazmus és katarzis, naplemente a Baross utcában. Több ezer munkás buszra vár, bárcsak háború lenne már!"
A maga nemében tökéletes!


04. CPg - Erdős Péter

Annak ellenére, hogy efölött a dal fölött már meglehetősen eljárt az idő, és születése óta Erdős papa már rég alulról szagolja az ibolyát, meglehetősen remekül kántálható deliriumos állapotban, egy nagyon egyszerű okból kifolyólag. Mégpedig abból, hogy bármikor könnyen aktualizálható.
Gondoljunk csak bele: Bárkire is haragszunk éppen, ha neve nem túlzottan hosszú, nyugodt szívvel cserélhetjük le Erdős Péterére, és már kész is a mi személyre szabott, kurvaanyázó punk slágerünk. Remekül működik például Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, vagy épp Orbán Viktor nevével is, manapság úgyis meglehetősen menő dolog az aktuálpolitikában kiemelt szerepet betöltő nímandokkal foglalkozni.
Próbáljuk csak meg, a hatás garantáltan nem  marad el!

05.  Fegyelem - Ebben a háborúban

Egy talán kevésbé ismert, ám annál kiválóbb darab, szintén a nyolcvanas évekből. Hiába születtek a kilencvenes évek elején olyan antimilitarista, háborúellenes lemezek, mint például az AMD-féle Háború borzalmai, eme nemes egyszerűséggel, paraszti primitívséggel megírt szerzemény magasról alázza az összeset.
Sokan megfeledkeznek arról, hogy a háborúról fölösleges bonyolult körmondatokban, barokkos kimunkáltsággal, vagy épp avantgarde elvontsággal beszélni, abban az esetben ugyanis az eredmény jó eséllyel lesz szájbarágós és erőltetett.
Nem is csoda, hiszen a háború ősi ösztönökre épülő, primitív dolog, így éppen elég róla annyit a világba kiabálni, hogy: "Megdöglesz, a kurva anyád!"A siker ebben az esetben garantált.
Még így, majd' harminc év távlatából is velőtrázóan hiteles, és nem utolsó sorban kiválóan ordibálható a kihalt utcák útvesztőjében néhány pohár (vagy palack) jó bor elfogyasztása után a hideg, téli éjszakában.

06. Mos-OI - Cigánymentes övezet / Románia

Ha veszélyesebb vizekre szeretnénk evezni, és a nosztalgiázás mellett szeretnénk, ha néhány világmegváltó, liberális ismerősünkben kicsit feljebb menne a pumpa a kelleténél, esetleg szeretnénk egy kellemes verekedésbe keveredni, majd az őrszobán éjszakázni, abban az esetben ne habozzunk elővenni eme két klasszikus nótát! Magyarország első OI! bandája ugyanis nem töketlenkedett, mint ahogyan az manapság annyi, magát punknak valló zenekarra jellemző, hanem inkább igazi, suttyó módon elküldött mindenkit jóval melegebb éghajlatra a miénknél.
Félreértés ne essék, nem kell rasszistának lennünk ahhoz, hogy teljes átéléssel kiabálhassuk az "A lángszóró az egyetlen fegyver, mivel nyerhetek, elpusztítok minden cigányt, felnőttet és gyereket!", vagy épp a "Medvelakta nyomortanya, düledező kártyavár, szőröstalpú lusta népség, akikre a halál vár!" sorokat, elég, ha egy körrel több van már bennünk a kelleténél. A hatás még kiválóbb, ha roma ismerős is tartózkodik az ittasodó társaságban, és kart karba öltve, vele együtt énekelgetjük eme csodás dalok kiemelt sorait.

07. HétköznaPI CSAlódások - A terrorista halála

És hogy ne érje szó a ház elejét, hát kissé akasszuk ki vér jobboldali ismerőseinket is. Eme dal énekelgetése például melegen ajánlott a helyi Jobbik székház előtt egy emelkedett állapotban eltöltött éjszaka során, esetleg egy nyugdíjasotthon ablaka alatt vidáman iszogatva. A hatás szintén leírhatatlan lesz.



08. Büdösök - Büdösök

Ha már elérkeztünk a kilencvenes évekhez, hát nem hagyhatjuk figyelmen kívül a borsodi underground gyöngyszemének, a Büdösöknek legprimkóbb, és egyben részegen legjobban üvöltözhető nótáját sem, mely egy kellően bunkó Exploited nóta, a Barmy Army "dallamára" íródott.
Hányjál, szarjál, szopjál, basszál, bármi áron!
Kiabálása külvárosi kerületekben, szépen nyírt bokrok, és frissen öntözött pázsit összehányása közben ajánlott.

09. Tekintetes Úr - Rendet

Persze abban az esetben is van megoldás, ha nem szeretnénk a céltalanul káromkodó, minden sarokra odaokádó csürhe sorait gazdagítani. Ekkor kínálkozik ugyanis kiváló megoldásnak a punk arisztokráciáját jelentő Tekintetes Úr zenekar eme csodás szerzeménye.

Refrénje kiválóan szavalható fennhangon, erkölcsileg züllött, rendet és fegyelmet csípőből megvető asztaltársasághoz történő keveredéskor, minél gyakoribb asztalcsapkodással tarkítva.

10. Opus Null - Szabad Idők

És ha azt hinnénk, hogy a kétezer-tízes évekre a punk végleg meghalt volna, és kizárólag a nyolcvanas-kilencvenes évek slágereit kiabálhatjuk egy átitalozott éjszaka mámoros pillanataiban, hát azt kell mondjam, tévedünk. A punk ugyanis nem halt meg, mindössze merőben átalakult. Hivatalos áramlata meglehetősen érdekes irányt vett, ám hiába lett a dühből, gyűlöletből, bomlasztásból és kilátástalanságból mára szeretet, világmegváltás és emberi jogok védelme, azért vannak még a hivatalos fősodráson kívül eső zenekarok, akik azt a szellemiséget próbálják továbbvinni, amit a nyolcvanas években megalapoztak elődeik.


Eme zenekarok névsorát gazdagítja a szombathelyi gyökerekkel rendelkező, budapesti Opus Null is, akik eme szerzeményükkel egyszerű, ám éppen ezért ittas állapotban kiválóan kántálható remekművet tudhatnak a birtokukban.
"Mi történt a nemzettel, hová tűntek a bajtársak? Gyere testvérem, harcoljunk! Igazságot Magyarországnak!"
Hát mi lehet manapság felháborítóbb a populista ideológiától mentes, nemzeti öntudat világba kiáltozásánál? Ugye semmi? Hulla részegen, összekapaszkodva kiválóan énekelgethető kis dal, az ország bármely pontján, az év bármely napjának bármely pillanatában.

Szóval a punk mégsem halt volna meg? Meglehet...
Addig viszont, amíg a már kilencvenes évek vége felé is meglehetősen gáznak mondható, műmájer Auróra a Bors Online hasábjain váltja nemlétező méltóságának utolsó darabjait is fillérekre, nekünk nem marad más, minthogy nosztalgiába temetkezve fojtsuk alkoholba dühünket, és a kihalt, éjszakai utcákon ordítva emlékezzünk meg azokról az időkről, mikor a punk mozgalom és a politikai korrektség még köszönőviszonyban sem voltak egymással.
Emeljük hát poharainkat a szebb időkre, és gyújtsunk rá egy felháborító nótára, mielőtt végleg kidobnának minket kedvenc kocsmánk agysorvasztó sötétjéből a hideg, barátságtalan téli utcák egyikére.


12 megjegyzés:

  1. a reakciós dolog mindig is tök unalmas volt, főleg bucó ahogy így nyomja magát. de hajrá, hehe.

    VálaszTörlés
  2. Amúgy az Opus Null már felköltözött Budapestre, majd javítjuk a leírást mindenhol.

    VálaszTörlés
  3. Vártam a Csermaneket, de belegondolva nincs is jo refrénjük... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erősen gondolkodtam a Csermaneken és elődeiken (Vasárnapi Újság, stb.), de tulajdonképpen ugyanerre jutottam.

      Törlés
  4. Azért megjegyezném, hogy Ramon mindig is skinheadnek vallotta magát...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Punk vagy skinhead, annak idején azért nem volt akkora különbség, mint most.

      Törlés
  5. Csók és könny-Zsíroshajú kultúra
    Rockkocsmákban király üvölteni, miközben a zenegépből/tribute zenekartól szól a Paranoid!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igaz, igaz! Meg is feledkeztem a maga nemében kiváló Csók és Könny zenekarról.

      Törlés
  6. http://www.youtube.com/watch?v=aK9SK9TdGX0

    VálaszTörlés
  7. Bucó jó gyerek volt (bár inkább én voltam még kislány), még a Gecizők időszakából, sokat mászkáltunk együtt, Barangónak a versei pedig... :D :D

    VálaszTörlés