2013. márc. 5.

A CSERMANEK LAKÓTELEP GYÓGYÍTÓHATÁSA



(A történetekben szereplő Bucó, egy másik Bucó.) (Igaz történet alapján)






Mezőföldi idő szerint, reggel 6:00-kor, egy punányi masztiff idézetet találtunk a postaládánkban.

Az ÉLVEZD című nótából egy részlet, mint azt rövid kutatásom is bebizonyította.
Alatta, SZÉP NAPOT! egy mosolygós arc, orr nélkül és egy szív.Mi lehet ez?
Hamar kiderült hála egy műértőnek, hogy két veszprémi fiatalasszony találta ki ezt az akciót, hogy feldobják a napjainkat.

Ezután Bucó barátommal gondolkodni kezdtünk, mi minek is örülnénk?
-Én egy Marina Revue idézetnek nagyon megörültem volna. Mondjuk ez állt volna a cédulán: KUTYA VAGY!
-Hát de ez így röhej! Én se küldözgetem szét a Tekintetes Úr szövegeket a szomszédba. Másnak lehet tönkreteszi a reggeli jókedvét.
Gondold el, öreg nénik/bácsik napját tették tönkre.
Lehet, hogy ők csak az M1-en akarták megnézni a Tenkes kapitánya ismétlését, erre ettől is elvették a kedvüket. Ilyen hülyeséggel.-mondta Bucó firtatva jó ízlését-

Aztán közöltem vele, hogy most nekem ki kell mennem tejért.
Furcsa volt ez a nagy csend az utcákon. Kicsit borús volt a reggel. Gondoltam félnek hogy eláznak,mert nem mozognak már túl gyorsan.
Megyek le az utcán. Látom jön Marika néni.
-Csókolom Marika néni! Hogy tetszik lenni?
-"EMBERISÉG ÜGYÉBEN TESZEK EGY PÁR LÉPÉST,FÉPERC ALATT MEGOLDOM A VITÁS CIGÁNYKÉRDÉST!"-üvöltötte,és az ottonkáját tépkedte-

Gyors léptekkel iramodtam neki a cél végét jelző UHT-ért.
Erre mindenhol öregek jelentek meg, mindenki a ruháját tépkedte, fejük hátradőlve, és kórusban üvöltötték a fenti sorokat, de mind együtt, mint egy megvadult éjszakai farkaskórus.

Rohantam a boltba. De ekkorra már az eladókat is elérte a kór. Lekaptam a tejet a polcról, odadobtam a pénzt, és futottam ahogy csak bírtam.
-Szörnyű a helyzet odakint!
-Mi történt?
-Az emberek a felöltőiket tépkedik, és Matuskát ordibálnak!
-A zenekart?
-Igen azt! Mit csináljunk?!
-Ellenszer kell! De gyorsan!
-Igazad lehet.Gyere gyorsan, írjuk ki mi is kis fecnikre a nyugdíjasoknak  a Csermanek Lakóteleptől a PIACTÉRI BESZÉDFOSZLÁNYT
Rohantunk és szétszórtuk, az emberek nyáltól habzó arccal olvasták a sorokat, aztán lassankint de megnyugodtak.
-Ezzel megspóroltunk egy csomó beszélgetést nekik. Most már ülhetnek a fotelben, nézhetik az ATV-t, süthetik az ebédet.

Ez a nap is jól zárult.


2012.07.13.








0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése