2014. jún. 17.

A JÓ VIRSLIBŐL NEM ENGEDÜNK!


Budapest belvárosának szívében vagyunk, ahol egy francia származású, Olaszországban élő, nigériai gyökerekkel rendelkező, fekete bőrű, svéd performanszművész az egyik jól ismert romkocsma épületét alakította két hónap erejéig lestrapált gyárépületté. Az MKA (Multi-Kulti Alap) által finanszírozott kiállítás célja a magyarországi társadalmi különbségek hangsúlyozása, a felső-középosztály jogaiért való kiállás és a rasszizmus mindennemű elítélése. Egészen augusztus végéig tekinthetjük meg a nem mindennapi tárlatot, kizárólag saját felelősségre!


Hatalmas sorok kígyóznak a belváros illusztrissá vált, eredetileg falfirkákkal borított és ócska bútorokkal berendezett szórakozóhelye előtt. A bútorzat ideiglenesen eltűnt, a graffitik helyét pedig hatalmas, termelésre ösztönző, már-már a szocializmus hőskorát idéző plakátok és freskók vették át. Az asztalok helyén hatalmas gépek sorakoznak, a vizezett sört egykor aranyáron csapoló pult helyén pedig egy íróasztal díszeleg, rajta a vörös betűkkel rápingált felirattal: „Műszakvezető”. Az épület rendeltetésszerű céljára mindössze a lézengő rasztás srácok és rajzmappát szorongató, Zara felsőbe öltözött, trendi lányok emlékeztetnek. Persze nem kell rögtön kétségbe esni, a hely nem alakult át véglegesen termelőüzemmé, na de akkor mégis miről is van itt pontosan szó?

Az MKA által tavasszal kibérelt kocsma egészen augusztus végéig egy rendhagyó tárlatnak ad otthont, melyet a francia származású, Olaszországban élő, nigériai gyökerekkel rendelkező, fekete bőrű (egyébiránt meleg) svéd performansz-művész, Bibi von Berger de Abayomi hozott el hazánkba, azzal a nem titkolt céllal, hogy a közvélemény figyelmét a magyar felső-középosztály napjainkban egyre égetőbbé váló problémáira, és az ún. alsóbb rétegek, a panelprolik, rakodómunkások, lecsúszott értelmiségiek, hajléktalanok képmutatására és álszentségére terelje. 

A teremben egy robosztus virslikészítő gépsor, két hurka- és kolbásztöltő gépezet, valamint egy krinolin és szafaládé gyártására alkalmas masina üzemelnek délelőtt tíztől este hatig folyamtosan. A hatalmas csődület nem véletlen, ugyanis Abayomi minden egyes vállalkozó szellemű látogatónak valódi készpénzt fizet abban az esetben, ha önként mászik be a húsdaráló és pépesítő rendszerbe, majd gusztusos műbélbe töltve virsli, szafaládé, esetleg krinolin formájában távozik a kiállítás helyszínéről. A koncepció persze nem ilyen egyszerű, nem lehet akárkiből tápláló műbeles lakoma.

K. Béla, a társadalmat krinolin formájában tovább szolgáló, betanított gyári munkás
A virslikészítő gépeket példának okáért néhány gyári proletár működteti, és az utcáról összegyűjtött vállalkozó szellemű hajléktalanokat töltik vissza saját, gondosan átmosott bélrendszerükbe egy alapos darálás után. Miután végeztek a munkával, vígan sétálnak át a krinolin- és szafaládétöltő masinákhoz, hogy az ügyes kezű diplomás munkanélküliek belőlük készítsenek ízletes tízórait a helyi bentlakásos intézet éhes kis lakóinak. Miután ők is elvégezték kötelességüket, már tárt karokkal várnak rájuk a hajléktalanok által kezelt húsdarálónál, hogy ízletes gyulai kolbász és véres hurka formájában szolgálhassák tovább hazájukat. Aztán az egész folyamat kezdődik elölről.
 Megkérdeztünk pár fiatalt, mi a véleményük a hétköznapinak legnagyobb jóindulattal sem nevezhető, véres tárlatról. Egyikőjük szerint Abayomi alkotása kiválóan mutatja be a természet körforgását, és hívja fel a figyelmet a tápláléklánc kegyetlenségeire, egy másik bámészkodó szerint azonban a performance a húsevés kegyetlenségét hívatott példázni. Egy harmadik, igencsak illuminált állapotban lévő fiatal mindössze annyit mondott a rendezvényről, hogy szerinte „kurvára fasza!”

 Megpróbáltuk magát a művészt is szóra bírni alkotásával kapcsolatban, ám ez sajnos nem sikerült, hiszen annak ellenére, hogy hat nyelven beszél, valamiféle nem kifejtett szolidaritásból kifolyólag kizárólag szuahéliül hajlandó megszólalni. Amint azt szóvivőjétől megtudtuk, magyarokkal egyébként is csak egy minimum ötszámjegyű összeget ajánló szerződés áttekintése és aláírása után hajlandó szóba állni, mi pedig ennyi pénzzel jelenleg sajnos nem rendelkezünk, így örülnünk kell, hogy egyáltalán nem daráltak be miket szafaládé-alapanyagnak. Mindenesetre azt megtudtuk, hogy a kiállítás atyja két mondatban foglalta össze művének lényegét mielőtt belefogott volna annak megvalósításába: „Ez az egész a magyar kormány hibája! Mocskos magyar fasiszta banda!”

A kiállítás egészen nyár végéig tekinthető meg, és nem pusztán esztétikai, de jótékony célokat is szolgál. Az elkészült kolbászokat és hurkákat éhező vállalkozók családjainak adományozza a művész, a virslitömeg nagyobb részét multinacionális üzletláncok kapják meg díjmentesen, továbbértékesítési célzattal, míg a szafaládé és a krinolin csodás aromáját a helyi kisebbségi fiatalokat támogató intézet lakói élvezhetik majd tízórai és uzsonna formájában.

 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése