2014. jún. 11.

A nemzet gerince? Trónok harca, machiavellizmus?

Folyamatos tűz alá esnek a magyar politikusok és felső vezetők, amiért nem becsületesek, lopnak, átgázolnak riválisaikon és a lehetőségeiket százszázalékosan kihasználva arra használják, hogy bebetonozzák hatalmukat. Ez már a közhely kategória, minden fórumon biztosan elhangzik egy hasonló "érv" a rendszer ellen.



Az az egészben a poén, hogy az a Marcsi néni vádolja becstelenséggel a kétharmadot, aki a hipermarketben az utolsó doboz tejért bármilyen aljas eszközt bevet, beleértve banyatankjának hozzáverését az előtte lévő jogos tejtulajdonoshoz. Azok a belpesti értelmiségi kislányok vádolják szemétkedéssel a mindenkori politikusokat, akik egy szál füves cigiért képesek smárolni bárkivel, vagy éppen lelkiismeret-furdalás nélkül teszik zsebre a haversrác elhullajtott spangliját. Na, de itt nem is ez a lényeg.

Az emberek naivitása örökös, folyton valami becsületes, szép, okos, másnak ártani nem képes vezetőben reménykednek. Olyanban, aki szerintük rendelkezik ezekkel a paraméterekkel. Rendelkezett a nép szerint ezekkel a tulajdonságokkal már Rákosi, Kádár, Gyurcsány Ferenc, Szálasi, és még sokan mások. Ma meg köpködünk, jajj, ők még sem voltak a nép megmentői, ők is akasztottak, lövettek, vakítottak, koncepciós mónikashowztak.

(Félreértés ne essék, ez jó tulajdonsága a népünknek, de a történelem viharai úgy hozták, hogy az igazság és a jó lelkiismeret helyére az igazságtalanság és a rossz lelkiismeret lépett. A morál háttérbe szorult, de ez nem az öntudatos népet jellemzi, hanem az államok mindenkori vezetőit. Be kell látnunk előnyben van az igazságtalanság s a rossz lelkiismeret, ugyanis eszközei erősebbek és kíméletlenebbek. Van-e esélyünk naggyá lenni egy ilyen Európában?)

Az igazság az, hogy az ország szent épületébe nem kerülhet be egyszerűen ma már olyan ember, aki nem károsított meg embereket saját hatalmának érdekében, aki nem mutyizgatott ilyen-olyan pénzekkel, aki semmilyen gaztettet nem követett el. Ugyanis a hatalom csak akkor kerülhet egy ember kezébe, ha hidegvérrel át tud gázolni ellenfelein, ellenségein. (Ez még csak a kispálya.)
A magyar nemzet örökös hibája, talán Mátyás király óta (persze ez csak feltételezés), hogy az igazságos, tiszta szívű, szenvedélyes uralkodót keresi. Meggyőződésem, hogy ez az oka a Habsburg uralomnak, a törökök vakációjának, Trianonnak, és még sok más elemnek a a nagy magyar történelmi szopórolleren. Ezért voltunk/vagyunk könnyen becsaphatóak, ezért érezzük azt, hogy ha egy neves európai politikus tetszeleg nekünk, akkor azt pusztán jószívűségből teszi. Ébresztő fel, LMP-vel meg Jobbikkal mehetünk megint Lajos királyunk tetemében mazsolázni a gyűrűsférgeket. (Nagypályán.)

András a Schiffer-házból
Ugyanis aki szenvedéllyel, szívből, becsülettel akar hatalomra kerülni (mint a Jobbik és az LMP), az nem fog beleülni a bársonyszékbe soha. Történt egy kisebb csoda is, mikor az LMP bekerült megtisztulva a parlamentbe, ez üdítő lehetett a becsületes politikust kereső magyar ember számára. Ez tényleg csoda, a magyar demokrácia tudta csak kitermelni, viszont ha a Trónok Harcában lett volna András a Schiffer-házból, akkor Ned Stark helyett őt fejezik le az első évadban. Beláthatjuk, hogy a magyarság számára jövedelmezőbb a Lannister-politika, tanulnunk kell egy kis kígyóságot, kicsit le kell adni a gerincből. Választás elé kerültünk: Vagy megmarad az a gerincünk, ami a világon talán a legegyenesebb, s a legkeményebb, vagy átmegyünk egy kicsit hüllőbe a nagyságért. Tessék választani.

(Vagy megfojt minket a machiavellista politika, vagy mi is eszközt váltunk? A XX. század második felében csak szolgaságot, behódolást tanultunk, ami már a morál hiányát jelenti, viszont független államként kissé morálisan megerősödve nem "fejlődhetnénk"?)

Lehet kígyók közt oroszlánként sikert elérni? Ez a fő kérdés itt. Ne lepődjünk meg, mikor kiderül, hogy a Simon Gábor hova mentette ki a vagyonát, meg hogy KGBéla lehet, hogy ruszki kém. (Jobbiknál még üdvözlendő is lenne egy kis botrány, még kiderülne, hogy kormányzóképesek, és nem rohannának ki meghalni az első alkalmas pillanatban.)
A mostani kormány kicsit jobb hüllőmozgással rendelkezik, mint eddigi kormánypártjaink. Nem pitizik folyton, de azért még is meg kell, hogy tegye néha. (Nagypályán.) Hatalmi sivatagának minden kis porszemét felhasználja a hatalom bebetonozására. Hidegvérrel számol le ellenségeivel belföldön, na, és egy kicsit csepegtetnek a milliós zakó belsőzsebébe. (Kispályán.) Van ezzel gond? Nincs!

A gond azzal lenne, hogy ha egy csupa szív LMP kerülne hatalomra és jóhiszeműsége, becsülete miatt az ország tönkremenne. A probléma azzal lenne, ha a harcos széljobb annyi láncot tépne le az országról, hogy már nem lenne ami tartsa a planétán, és beleszaladna egy nyugati balhorogba.
A halál az lenne, ha a naiv nagykörúti értelmiség hatalomra juttatna egy köpönyegforgató, minden külföldi érdeket kiszolgáló csicskapártot, persze jóhiszeműségből.
Nekünk nem Mohács kell. Nekünk lazább csontszerkezet kell, magyarosan, és ne a nép változzon korlátokat nem ismerő méregkeverővé, hanem a vezetői. (Részesként négy évente a nép is... A cenzus meg már egy másik téma.) 
                                                                                        GBucó

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése