2015. febr. 8.

Testépítő marketing

Mindannyian találkozunk a plakátokkal sajnos, nem tudunk nem odanézni ezekre a műalkotásokra, főleg akkor nem, amikor a földalatti fémszörnyeteget várjuk. A marketing belekúszik az agyunkba, jól tesszük, ha rendet rakva elménkben kicsit elgondolkozunk rajtuk és tudatos fogyasztókká válunk. Nem a jegesmedvékkel reklámozott vécépapírról meg a húsleárazásokról van szó jelen esetben, ugyanis a tudatmanipulációnak elvetemültebb arca is van: Pár éve vígan hódít a testépítő marketing hazánkban, súlyos károkat okozva az emberi pszichében.


Szögezzük le, hogy a marketingnek, a reklámnak csak egy célja van: frusztrációt okozni bennünk, hogy minél többet fogyasszunk falatnyi megnyugvásunkért. Már abban a pillanatban frusztráltak az átlagemberek, amikor meglátnak egy leárazást, nos vajon mennyire lesznek zaklatottak, amikor egy metróbéli gyönyörűséges hirdetmény azt üzeni tudatalattijuknak, hogy ők satnya, undorító és visszataszító gyűrűsférgek? A testképnáci marketing bizony ezt teszi.

A testépítő marketinget két részre bonthatjuk, van férfi pofája és női pofája egyaránt. Kezdjük a nőkkel, hiszen őket már eddig is rendesen szőnyegbombázták! Mindenki számára ismert a testképzavaros, anorexiás nőstény, aki a tükörben mindig egy puffadt, szörnyű zsíroszacskónak látja magát fánkkal a kezében, holott ez nincs így a legkevésbé sem. Ez a modellalkat-marketingnek köszönhető, aminek egészen hosszú aranykora volt, nagy bánatunkra. A gyengébbik nemet nem elég egyszer megpörkölni, kellett neki még egy pofon: A színizom, tökéletes(?) szexbomba a gusztustalan BIOTECH, SCITECH papírosokon. Nem elég zaklatott még a nőcske ahhoz, hogy szétvásárolja magát, vagy leugorjon a tizedikről önértékelési problémái miatt, úgyhogy rúgjunk bele, amikor már a földön fetreng és tulajdon taknya nyálával összefolyik. 


Bárcsak a velős pacalnak
 lenne ilyen marketingje
A férfiaknál ez a fajta manipulációhullám egészen új. A hím polgártárs számára nem volt egészen a XXI. századig gyomorgörcsöt okozó probléma a súlyfelesleg vagy a súlyhiány. Egy nyilvánvalóan kézre álló piaci területet vettek célba a marketingguruk, amikor rátapintottak a kanember tudatalattijával való játszadozás hasznosságára. Ha hosszasan mondjuk a férfiembernek (ala Göbbels), hogy förtelmesen néz ki, hát el fogja hinni és porokat fog zabálni, zabot, mint a lovak és tíz darab tojást is nevetve befal reggelire. Ez az út a szerethetőség felé, ne legyenek kétségeink.

Nézzük hogyan is működik a frusztráció fűszerezése:

Itt ez a plakett (Balra, fent). Van rajta mindkét nem számára odalökve egy teljesen elérhetetlen idea, két termékcsomag, valamint egy olyan mondat, amiért egy ideális világban törvényszék elé vinnék az elkövetőt: "VEDD KOMOLYAN!'"
Egy reklámplakátot (a megbocsájtásra hajlamos perszónákhoz szólok) nem úgy kell olvasni, mint egy könyvet, vagy egy tudományos munkát. A marketing nem akar semmi féle tudást adni, se jobbá tenni senkit, így odavág egyet a tudattalannak, hogy magától puszilgassa a jóember a márkanevet. Jelen esetben egyértelműen arról van szó, hogy:
"Amekkora vagy, annyit is érsz"
-Lázár János, a testépítő

"Ha nem törekedsz arra, hogy ilyen teremtmény legyél, akkor NEM vesz
ünk komolyan, viszont ha vásárolsz, akkor komolyan veszünk és beengedünk felső köreinkbe." Ez a egyesek által fitness-fasizmusnak nevezett dolog tényleg furcsán nácis beütéssel rendelkezik. Van egy emberkép (Arnold Schwarzenegger, vagy harcos a 300 című filmből) és ha te azzal nem vagy kellően azonos, akkor hát... Nem veszünk komolyan...
Úgy gondolom több példára nincs szükség, a koncepció egyszerű, ámde hatásos. Mondanom sem kell, hogy ez mennyire ocsmány.

Ami a legszomorúbb, hogy itt és most nem az a probléma, hogy azt akarják sugallni, amit Lázár János úr az ő híres beszédében, ("Akinek nincs semmije, az annyit is ér") hanem egy új szintre emelték szent kapitalista felfogásunkat. Tudniillik, ebben a helyzetben nem a plazmatévé a fogyasztás tárgya, hanem az emberi szervezet. Ha végletesen le szeretném egyszerűsíteni az egyenletet azt is mondhatnám, hogy "amekkora vagy, annyit is érsz". Igazándiból azt is harsoghatom nyugodtan, hogy ez a test kapitalizmusa, verseny van a piacon és az emberi testek között is. Nem az autója méretét akarja növelni péniszmérete miatt a szerencsétlen innentől, hanem önmagát, saját maga által birtokolt tárgy lesz az érintett személy. Innentől elkezd olajozottan működni a protestáns-kapitalista hivatástudat és az edzések rutinmunkává válnak, az ijesztően sok eledel elfogyasztásával együtt. 

Ennek a mechanizmusnak a cégek számára még egy kellemes mellékhatása is van: Nem csak a táplálékkiegészítőket tömik magukba a jóemberek, hanem abszurd módon tonnaszámra zabálják, a tojást, a csirkehúst, valamint a marhát. Kíváncsi ifjak megleshetik mennyit zabál egy ilyen testépítő übermensch, annyit elmondhatok, hogy a napi egy, ad absurdum két kiló hús elfogyasztása számukra a minimum. Bele lehet gondolni, hogy milyen gyorsan zabálnánk fel a bolygót, ha mindenki ilyen vicces életmódot folytatna, persze ezen a kedves fitness-testépítő akármik nem morfondíroznak, mert olvasás és művelődés helyett a konditeremben pazarolják az időt és vicsorogva feszítenek a tükörben, ami egészen komikus jelenetként hat, ha látott már ilyet az emberfia.
Ha már komikus, vicces, meg abszurd tevékenységekről van szó, nem hagyhatom ki a maszkulin testedzők örök ellentmondását, mégpedig azt, hogy szerintük az ő alkatuk férfias, erre csirkemellet nyesnek a pofázmányukba és rágcsálják, majd le is nyelik.
Van melegebb, buzisabb történés annál, mint amikor a százhúsz kilós izompacsirta a csirkemellet választja a birkapörkölt helyett és a banánturmixot a sör ellenében?

Nem szoktam az érzelmekre hatni, amikor valakit meg szeretnék győzni, de ez esetben ezzel az aljas módszerrel élek, ha már a marketingszakemberek is hasonlóképp cselekednek: 
Adva van egy tizenöt éves gyermek, akit cseszegetnek az iskolában, mert sovány/kövér a többi gyerek meg már elkezdte edzeni aranyos kis testét. Alázzák, ütik azok a srácok, akik reggelire egy családnak elegendő húst betömnek pofazacskójukba és proteinkészítményekkel pezsdítik kulináris élményeiket. A zavart lurkó szól anyunak, hogy neki márpedig zab meg tíz tojás kell reggelire, mert másolni szeretné a többi idiótát, erre anyuka megmondja, hogy erre nincsen anyagi keret. Jön az anyukagyűlölet. Szép kép, olyan amerikai.

Nem fogom most ideböfögni, amit ilyenkor valamiféle kis polkorrekt farokként szoktak odabiggyeszteni minden mondanivaló végére: "Persze ezzel nem akarok senkit megbántani..." Én most azt mondom, hogy ez nem helyes, a proteinporok és egyéb baromságok az emberi szervezet számára teljesen feleslegesek és az ilyesféle marketingtevékenységet azonnal be kellene tiltani, hogy a nők agyát ne sugározzák két oldalról rádióaktív anyagként, ezzel beláthatatlan károkat okozva, illetve a férfiaknak se kelljen a naponta lényegtelen dolgokon kattogni, ha már hasznosabban is eltölthető az idő.

Ki a konditermekből, porok, bogyók a kukába, elő a pacalpörkölttel, a hurkával, a kolbásszal, igyátok az egri bikavért, és tessék kimenni a levegőre cigarettázni egyet végre!
Zéró tolerancia a testképzavarosokkal szemben!


                                                                                  GBucó 


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése